Dobrev Kl�ra, a minisztereln�k feles�ge, Dr. R�cz Jen� eg�szs�g�gyi miniszter �s dr. Szab� P�l, a Magyar Posta Rt. vez�rigazgat�ja l�tta el els� napi b�lyegz�vel a mellr�k elleni k�zdelem fontoss�g�t hirdet� b�lyeget cs�t�rt�k�n. Az �nnep�lyes esem�nyen jelen volt George Herbert Walker, az Egyes�lt �llamok budapesti nagyk�vete �s Nancy Goodman Brinker, a Susan G. Konen Mellr�k Alap�tv�ny eln�ke, kor�bbi amerikai budapesti nagyk�vet. A b�lyeg 90+50 forint n�v�rt�ken ker�l forgalomba, amelyb�l �tven forint a hazai mellr�k finansz�roz�s�t szolg�lja. Az elk�l�n�tett sz�ml�ra befoly� p�nz felhaszn�l�s�r�l egy negyed�vente �l�sez� bizotts�g d�nt majd. A Magyar Posta a b�lyeget 2006. december 31-ig forgalmazza. Az 1998 �ta az USA-ban forgalmazott b�lyeg meg�lmod�ja Bodai Bal�zs magyar sz�rmaz�s� amerikai orvosprofesszor. A seb�sznek egy el�ad�s sor�n t�madt a gondolata, hogy mennyit seg�tene a megel�z�-felvil�gos�t� munk�ban, ha leveleken �s m�s postai k�ldem�nyeken is a mellr�k elleni k�zdelem fontoss�g�r�l lehetne �zenni az embereknek. Az elm�lt h�t �v sor�n 670 milli� b�lyeget adtak el az Egyes�lt �llamokban, s az �gy befolyt 50 milli� doll�rt a mellr�k-kutat�sokra ford�tott�k. Magyarorsz�g els�k�nt csatlakozott az amerikai kezdem�nyez�shez �s harminchoz k�zel�t azon orsz�gok sz�ma, amelyek szint�n szeretn�k kibocs�tani a mellr�k ellenes k�zdelem fontoss�g�t hirdet� postai b�lyeget. "A b�lyeg �zenet, hogy a mellr�k, e rettegett betegs�g, korai felismer�ssel legy�zhet�" - mondta R�cz Jen�, akinek k�l�n �r�m�re szolg�l, hogy az �tletad� egy magyar orvosprofesszor volt. A miniszter besz�lt a napokban elfogadott Nemzeti R�kellenes Programr�l, amelynek r�v�n �t �v alatt t�z sz�zal�kkal akarj�k cs�kkenteni a daganatos betegs�gek okozta hal�loz�st. Ezt a c�lt azonban csak sz�lesk�r� szakmai-t�rsadalmi �sszefog�ssal lehet megval�s�tani. Dobrev Kl�ra a szem�lyes felel�ss�gv�llal�s fontoss�g�r�l besz�lt, �s arra h�vta fel a figyelmet, hogy csak az tud felel�ss�ggel viseltetni sz�kebb �s t�gabb k�rnyezete ir�nt, aki �nmag�t, a saj�t eg�szs�g�t sem hanyagolja el. Mint mondta, "senkinek sem szabad olyasmibe belehalni, ami egy kis odafigyel�ssel, id�beni felismer�ssel gy�gy�that� lenne". Nancy Goodman Brinker a mellr�k elleni mozgalom sz�let�s�r�l vallott, arr�l, hogy abban a 27 �ve mellr�kban fiatalon elhunyt n�v�r�nek tett �g�rete �lt�tt testet, aki hal�los �gy�n arra k�rte, hogy tegyen a n�k megment�se �rdek�ben. Ebb�l az �g�retb�l sz�letett az alap�tv�ny, amelynek az Egyes�lt �llamokban �s vil�gszerte t�bb mint sz�zezer aktivist�t mozg�s�tott. "A mellr�k nem v�logat, b�rhol, b�rkire les�jthat �s �vente vil�gszerte 200 ezer friss megbeteged�st diagnosztiz�lnak" - mondta. A k�nnyeivel k�szk�d�, meghatott George Herbert Walker a b�lyegkibocs�t�st az Egyes�lt �llamok �s Magyarorsz�g k�z�tti egy�ttm�k�d�s �jabb nagyszer� p�ld�j�nak nevezte. Mint mondta, Magyarorsz�gon a 2001-t�l foly� t�rsadalmi felvil�gos�t� munka eredm�nyek�nt a mellr�k az els� helyr�l a harmadikra "cs�szott" a vezet� hal�loz�si okok k�z�tt �s h�sz sz�zal�kkal n�t a mammogr�fi�s sz�r�vizsg�latok sz�ma. A Dian�t, az asszonyok �s a vad�szok p�rtfog�jak�nt ismert r�mai istenn�t �br�zol� b�lyeg sokr�t� �zenet hordoz. A sziv�rv�ny sz�nei azt jelk�pezik, hogy a betegs�g b�rsz�nt�l f�ggetlen�l b�rkit, minden n�t megt�madhat, m�sfel�l a sziv�rv�ny a rem�ny hagyom�nyos jelk�pek�nt utal a gy�gyul�sba vetett hitre. S van egy harmadik �zenete is - Diana - az �nvizsg�lat p�z�ban �ll� fiatal n� - mell�t, a v�dend� testr�szt �v�n �leli k�r�l a felirat: Adunk a gy�gyul�sra.